A cikkírás izgalmas feladat, főleg azért, mert ilyenkor
ébred rá az ember, hogy valójában mennyire keveset kérdez.
Legközelebbi barátaimtól és kollégáimtól nem ritkán
olyan válaszokat kapok, melyek rámutatnak, hogy szinte
semmit sem tudok arról, kik ők, honnan jöttek.
Így van ez Gyenes Orsival is, akire nem csupán szakmailag
nézek fel, hanem például azért is, mert borzasztóan kitartó,
karakán, és szinte a semmiből mindig előkerül pár olyan
új darabja, amitől egy percet kihagy a szívem.
Szeretettel ajánlom vele készült interjúmat
minden olvasómnak!
Mikor döntöttél az ékszertervező-fémműves irány mellett?
“Mondhatnám, hogy szerencsés vagyok ezzel a kérdéssel,
mert nagyon fiatalon eldöntöttem, hogy mi és
mit szerettem volna csinálni, ha felnövök.
Körülbelül 7 vagy 8 éves lehettem, amikor láttam egy interjút a TV-ben.
Egy ékszerkészítő iskoláról szólt és az ott tanuló diákokról és a munkáikról.
Volt köztük néhány lány is, és azonnal megtetszett,
hogy végre van egy olyan szakma,
ami nem az a tipikus nőies szakma, mit a fodrász vagy a manikűrös.
Kiskorom óta rajongok a fémekért, valószínűleg azért,
mert a nagypapám kovácsmester volt,
és nagyon sokat voltam nála, amikor dolgozott.
Szóval szerintem e- két dolog összefüggéséből alakulhatott ki,
hogy az lettem, ami ma vagyok, s ezért választottam ezt a pályát.”
Mi az, ami leginkább motivál ebben a szakmában?
“Szeretem, hogy bármit csinálhatok, amit csak szeretnék.
Ez legyen anyagválasztás vagy egy új technológia.
Ez igen széles skálán mozog, lehet grafikai, textil, fém, üveg, bőr, műanyag stb…
Motivációt sokszor szerzek divatmagazinokból,
és különféle divatblogokról vagy egyszerűen, csak amikor sétálok az utcán
és meglátok egy érdekes tárgyat, ami inspirál,
ihletet ad egy új tárgy elkészítéséhez.
Szeretem ebben a szakmában, hogy ha elkészítesz, egy ékszert vagy tárgyat
az mindig megtalálja a gazdáját.
Minden tárgynak megvan a hozzá illő tulajdonosa,
mindez csak idő kérdése, hogy mikor találkoznak.”
Milyen anyagokat, technikákat használsz legszívesebben?
“A legkedveltebb anyagom a bőr és a fém – rozsdamentes acél kombinációja.
A diplomamunkám is e két anyag kombinációjára épült.
Egy puha, könnyen alakítható anyag és egy kemény,
nehezen megmunkálható anyag találkozásáról szól e különös kapcsolat.
Vagy mondhatjuk az ellentétek találkozásának is.
Szeretem a hagyományos kézműves technikákat és a napjainkban
igen népszerű lézeres megoldásokat is.”
Milyen inspirációkból merítesz a munkád során?
“Nagyon sok minden és mindenki hat rám.
Lehet ez egy személy, egy érzés, egy pillanat, egy zenei hang,
vagy egy másik tervező által készített alkotás.
Például a most elkészült pipacsos gyűrűmet egy Prágában
látott hagyományos kézműves technikával készült duplasoros
hosszúkás kövekkel virágformát idéző gyűrű volt.
Amikor Finnországban éltem, akkor a finnek
víz és jég iránti szeretete inspirált.
A befagyott tavak, a hideg tóban úszkálók.
Szakmai szempontból nagyon inspirálón hat rám Bráda Judit.
Judittal volt szerencsém több munkámmal kapcsolatban is
együtt dolgozni és konzultálni technológiai megoldásokról is.
De van olyan is, amikor csak leveszem a két ötvös tanárom könyvét
a polcról (Péter Vladimír és Bánfalvi András) és azokat nézegetem.
Szeretem a külföldi divatmagazinokat is.
Hála az internet világának sokat meg szoktam nézni,
hogy mi az aktuális trend a világban.
A színességük, változatosságuk szintén sok ötletet ad.”
Mit érzel eddigi legnagyobb szakmai sikerednek?
“Mivel még elég kezdő vagyok a szakmában
így mindent sikernek él meg az ember.
Legyen ez egy kiállítás egy interjú, vagy egy
újságban megjelent fénykép, cikk.
Nincs olyan, hogy legnagyobb, persze vannak olyan munkák,
amik jobban és kevésbé jobban sikerülnek.
De nekem a legnagyobb szakmai siker az az,
hogy amikor egy alkotásom elkészül, láthatom az embereken,
hogy tetszik nekik, szeretik, azonosulnak a tárggyal szinte életre kelti
a viselője a tárgyat és együtt egy másik személyt formálnak meg.
Vagyis kölcsönösen hatnak egymásra.”
Mivel foglalkoznál még szívesen a jövőben?
“Szeretném kipróbálni magam a divat világában is.
Táskákat tervezni, de mindezt egy másfajta szemléletmóddal ahol inkább
az ötvös vonal dominálna. Jó lenne, ha néhány tervezőtársammal alapíthatnánk
egy kis vállalkozást ahol közösen és külön-külön is dolgozhatnánk,
inspirálhatnánk egymást.A rövidtávú cél, hogy minél több magyarországi galériákba is
megjelennek a munkáim. A hosszú távú célom a
nemzetközi kapcsolatok kiépítése, külföldön való jelenlét.”
Gyenes Orsolya / 2012
