A viselettörténet egyidős az emberiséggel, hiszen már
az őskorban, pusztán az éghajlat viszontagságai és a
sérülések elkerülése végett is hordtak állati bőröket,
ezekből készült ruhákat.
Kezdetben csak a test betakarása volt a cél, de már a kőkorszaki
leleteken is látható, hogy ruházatukat kagylókkal,
állatfogakkal, állati csontból készült faragványokkal díszítették.
A társadalmi rétegződés megjelenésétől kezdve egyre
inkább megjelentek a ruházatban a hierarchiára utaló elemek,
egyre jobban különbözött az uralkodói réteg és az alattvalók viselete.
A fennmaradt festmények és szobrok mesélnek legékesszólóbban
az adott kor divatjairól, ám ezek a műalkotások az uralkodó
osztály jeles tagjait örökítik meg, így az egyszerű ember hétköznapi
viseletéről a XVI.századig alig-alig tudunk.
1520 körül jelentek meg a kor viseletét bemutató első rajzolt
lapok, s innentől kezdve a viseletábrázolás (divatrajz)
önálló grafikai műfajjá vált.
 |
| Balzsamkúp, díszgallér, öv, leopárdbőr és kalaszirisz |
Az Ókori Egyiptom
A régi Egyiptomban kezdettől fogva a len volt a
fő textilalapanyag – az egyiptomi szövőszék legrégebbi
ránk maradt rajza mintegy háromezer éves.
Az egyiptomi társadalom és kultúra alapja a nagy számú
földműves, munkás és rabszolga volt.
A hatalmat felettük a jóval kisebb létszámú
papi és katonai osztály gyakorolta, a birodalom élén
pedig az istenektől (a Napistentől) származtatott fáraó egyeduralma
határozta meg ezt a sajátos kultúrát.
Viselettörténeti szempontból elsősorban az emberek foglalkozása,
vagyis a hierarchiában ennek kapcsán elfoglalt helye határozta meg,
hogy milyen ruhákat viselhettek, s azokat milyen ékszerekkel
díszíthették fel.
Az uralkodó viselet igen sok vonásában hasonlított
a köznépéhez, viszont összehasonlíthatatlanul drágább és
díszesebb elemekből épült fel.
Egyiptom enyhe, s olykor kifejezetten forró éghajlata
kedvezett a szellős drapériáknak, lenge öltözékeknek,
így a ruhák könnyű és vékony szövött anyagokból
(gyapot, len, kendervászon) készültek.
Ezen anyagok jellemző színe a fehér, tehetősebbeknél
gazdag hímzett mintával, de
Egyiptom bizonyos részein divatba jöttek és elterjedtek
a festett, színes kelmék is.
A kezdetektől fogva többezer éven át a szinte egyetlen
és legfontosabb öltözékük az ágyékkendő, azaz a senti volt.
A szolgáké, parasztoké, katonáké egyszerű redőzetű fehér,
míg az előkelőké és az uralkodóé dúsan redőzött, hímzett, jobb
minőségű anyagból készültek.
Kr.e. 2000 körül a gazdagok elkezdtek két ágyékkendőt hordani,
egy rövidebb alsót és egy hosszabb felsőt, mely
vékony, átlátszó, keményített vászonból készült.
A középbirodalomban megjelent ezekhez a felsőtestet részlegesen
takaró kabát, melyet övvel rögzítettek.
Az egyiptomi nők viselete is egy egyszerű, ágyékot takaró,
maguk köré tekert és derékon megcsomózott kendővel
indult, azonban sokkal elterjedtebb és jellegzetesebb viseletük lett
az ún.kalaszirisz, ami lényegében egy hosszú ingruha –
ez lehetett szűk, testhez simuló és dúsan redőzött is.
Valószínűleg többféle szabásminta is népszerű volt,
az övvel átfogott, dúsan hímzett kalaszirisz volt az uralkodó
osztály általános viselete (később férfiak is viseltek hasonló darabokat).
Az előkelők ruházatához tartozott még a díszes
vállgallér, mely sűrűn mintázott, színesre festett len-
vagy bőrcsíkokból, illetve fém betétekből, elemekből készült,
és természetesen a drága illatszerek, ékszerek.
Sokáig az egyiptomiak mezítláb jártak, kezdetben csak
az előkelők viseltek szandált, ami tulajdonképpen egy
bőrpántokkal a lábra erősített bőrtalp volt.
Az egyiptomi ábrázolásban az összetartozás jelképe volt,
ha egy házaspár megosztozott a lábbelik viseletén.
A legrégebbi időktől divat és bevett szokás az arc, a test
festése, a különböző testrészek színezése,
az illatos kenőcsök és a parókára erősített balzsamkúp használata.
 |
| … a régi és az új! |
Ékszerek
Az ókori egyiptomi ékszerek minden bizonnyal
a legszebbek közé tartoznak a történelmi korok kincsestárából.
Az arany-és ezüstművesség a kor eszközeihez mérten
igen fejlett volt, s a puha nemesfémeket sokféle technikával
munkálták meg, alakították lemezzé, öntötték formába,
filigrán drótokat, láncokat, granulációs mintákat is készítettek.
Az egyiptomi ékszerek színkavalkádja a sivatagi
drágaköveknek (karneol, földpát, ametiszt, stb.), a
Sinai-félszigetről hozott türkiznek, Afganisztánból szállított
lazúrkőnek, a ragyogó zománc-és üvegpaszta-berakásoknak köszönhető.
Az ékszerek mintázata és jellege igen sokféle –
vallási-és védő szimbólumokkal, jelenetekkel
borított amulettek, gyöngyből fűzött hatalmas gallérok,
a Nílus-völgy állatait mintázó öntvények mind megtalálhatóak
az előkelő egyiptomi ékszeres ládikójában.
Jelképek, szimbólumok
Egyiptomban nem csak az öltözet, hanem a kiegészítők
is kifejezték, hogy viselőjük mely társadalmi rétegbe tartozik.
Parókát és kendőt (klaft) csak előkelő férfiak és nők hordhattak.
Udvari körökben még kedvelt volt a már említett balzsamkúp,
mely a paróka, és természetesen az előkelő személy illatosítására
szolgált azáltal, hogy a melegben olvadozva folyamatosan
csorgott a parókára.
A fáraó, mint Ozirisz (és Ízisz) földi helytartója,
az istenek jelképeit hordta.
Kezében ez az erőt jelképező korbácsot (neneh)
és a pásztorbotot (heka) tartotta.
Fején a kettős koronát ( felső-egyiptomi fehér, és alsó-egyiptomi
vörös), illetve klaftot hordtak, melyen megjelent Nehbet,
Felső-Egyiptom istennője keselyű formában,
és Udzsat, a kobra, Alsó-Egyiptom istennője.
Gyakran tartottak még kezükben Ankh keresztet,
mely az élet, tágabban az örök élet jelképe,
illetve sokszor megjelenik kiegészítőik közt a szkarabeuszbogár,
mely az újjászülető Napot jelképezi.
Reneszánsz:Egyiptom!
Az egyiptomi művészet, vizuális kultúra,
a Nílus-völgyének sajátos színvilága és formakincse a
mai napig meghatározó és felismerhető hatással bír
számos világhírű divattervező munkásságára, sőt, számos
széles körben elterjedt ruha-és lábbeli-fazon kialakulására is.
Ezen hatások, inspirációk némelyike egyértelmű,
sőt, olykor szándékosan túlzó, több pedig csak egy-két
rejtett motívumra, mintára vagy szabásra terjed ki.
Az egyiptomi viselet szinte folyamatosan divat
valamilyen formában – sokan mindennapi öltözetük
részeként is előszeretettel viselik
ékszerként, amulettként a szkarabeuszt vagy az ankh-jelet.
További képek, weboldalak a témához kapcsolódóan:
http://divattortenet.hu/okor/okor2.1.php?p=okor2.2http://www.voilamode.hu/2011/03/okori-egyiptomi-viselet-i-e-3000-%E2%80%93-i-e-300ig/
http://mirrortoomirror.blogspot.hu/2010/06/egyptian-fashion.html
http://www.chicagomag.com
http://fashionchoice.org
http://www.globalfashionreport.com/a377749-mysterous-ancient-egyptian-jewelry
http://jackarbizu.wordpress.com
http://flightofphancy.blogspot.hu/2012/04/egyptian-fashion.html
http://www.behance.net/gallery/WALK-LIKE-AN-EGYPTIAN-Fashion-editorial/2042023
www.egyptancient.net
www.gempalacejaipur.com
Mimi
(…és Adina, aki egy kicsit felduzzasztotta a cikket
kitartó Egyiptom-rajongásának emlékére! 🙂 )
MissAlqimia 2012
Csatlakozz a blog olvasói közösségéhez a facebookon!
https://www.facebook.com/MissAlqimia
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: