Mezopotámia rejtélyei számos felfedezőt,

régészt, nyelvészt késztetnek újabb és újabb

kutatásokra, hajmeresztő teóriák kidolgozására,

és olybá tűnik, viselettörténeti szempontból is akadnak

jócskán megválaszolatlan kérdések, olyan részletek,

melyeket nem ismerünk, nem ismerhetünk, hiszen

csupán pár kőbe vésett mementóra hagyatkozhat fantáziánk.

A sumér öltözetről csak a fennmaradt korabeli szobrokról

és edényekről tudunk következtetni.

A legrégebbi ábrázolásokon az emberek állatbőrből és szőrből

készült ruhákat viseltek.

A férfiak egyszerű lepelruhát hordtak, amit gyapjúból szőttek.

Az anyag szélét sokszor rojtosra hagyták, ez kissé megtörte

annak egyhangúságát.

A nők viselete a kaunakész volt, mely lényegében

csíkokra vágott báránybőr – ezt összevarták és körkörösen

magukra tekerték, így nem volt különösebb szabásmintája.

 Az egyszerű, négyzetes anyagból készült ruha fazonját a

test köré csavarás adta meg.

Az asszír ruhák nagyon egyszerű szabásúak voltak,

és valószínűleg piros, lila, sáfránysárga és kék színűre

festett, vastag gyapjúszövetből készültek.

Szükség is volt a meleg öltözékre, mivel Mezopotámiában

gyakran volt esős és ködös az idő, és ha a gyapjút nem

zsírtalanítják, még vízálló is.

Gyapotot is termesztettek,

melyekből pamutvászon ruhák készültek, gazdagon

hímzett geometrikus mintákkal díszítve.

A parasztok és katonák tunikája térdig ért, az uralkodóé pedig bokáig.

Erre tekertek rá felsőruhaként egy nagy, négyszögletes kendőt.

Hordtak szandált, ami nem egy egyszerű

bőrtalp volt, mint az egyiptomiaknál, hanem egy hátul

sarokvédővel megerősített, cizelláltabb darab.

A királyok, uralkodók gyapjúból szőtt ruháit

nem csak geometrikus mintákkal díszítették,

hanem a széles szegélyekre jelképes értelemmel bíró

jeleneteket, növény-állat, és emberalakokat is hímeztek.

Gyakori motívumuk volt a szárnyas géniusz, az oroszlán és a

datolyapálma vagyis életfa, melyek az erőt, termékenységet

szimbolizálták.

Az előkelők hordtak ékszereket,
fülbevalót például mindkét nem képviselői.
A leghíresebb Mezopotámia kultúrái közül
talán a szasszanida ötvösség, annak műremekei.
A férfiak szakállukat hosszúra növesztették
és csigákba rendezték, befonták vagy begöndörítették.
Az előkelő hölgyek számtalan berakásos aranyékszert,
a királynő fém koronát, az uralkodó pedig
tiarát hordott.
A tiara eredetileg egy csigavonalas, csapott
tetejű filckalap volt, melynek a szélét arany abroncs
szalagok díszítették.