Az égei kultúra ideális természeti körülmények között fejlődött ki. A falfestmények vidám, tevékeny embereket ábrázolnak, akik élvezik az élet nyújtotta örömöket, hiszen bőségben és pompában éltek.
A mínoszi divatban nagy szerepe volt a nőies elemek kihangsúlyozásának. Jellemző volt a derék túlzott elvékonyítása nem csak a nők, hanem a férfiak körében is. Hurka formájú övvel szorították össze a vászontunikájukat, a bő szoknyájuk és az ágyékkötőjük derékvonalát is.
Mínoszi férfi-és női öltözet
A női ruhák földig értek, hiszen a tisztességes asszony nem mutogatja a lábát az utcán, ezzel ellentétben a mell mutogatása nem keltett közfelháborodást. A szoknya harang vagy kúp alakú volt, több sávban egymás fölé boruló kecskebőr fodrokból állt és ez szabott és varrott volt. A ruháknak vagy egyáltalán nem volt felső része, vagy egy elöl nyitott, rövid ujjú mellényt viseltek, melyet derékban szorosra fűztek. A férfiak öltözéke az ágyékkötő volt, mely bojtokkal és hímzéssel volt díszítve. Általánosan elterjedt volt a hosszú haj mindkét nem körében, mely göndör tincsekben omlott a vállukra. A nők gyöngyökkel tették még szebbé a göndör hajzuhatagot.
Női Humation
Az ókori Görögországban a testi szépségnek nagy tisztelete volt, fontosnak tartották az egészséges életmódot és a testápolást. Az ember értékét nem a cifra ruha szabta meg, hanem az arányos, hibátlan test és a harmonikus jellem. A ruházatuk legfontosabb jellemzője a lepelruha művészien elrendezett, szabadon lehulló redőzete volt. A ruhadarabok négyszög formájúak, megjelenésüket csak a méretük, a feltűzésük és a redők elrendezési módja különböztette meg. Minden szabad polgár (férfiak és nők egyaránt), azonos viseletben járt. A szabad polgár embertípusa az öltözködésével is kifejezte, hogy kellemesen akar élni, nem zárta testét szoros lepelbe, egyetlen mozdulattal levehette magáról, és teste abban a pillanatban szabaddá vált.
Khiton felvétele
A Homérosz előtti korban a dór törzsek legősibb ruhadarabja egy hosszúkás, téglalap alakú gyapjúszövet volt, amit a testük köré tekertek, a vállon fibulával (csattal) összetűztek. A férfiakét khlainának (bal vállra terítették és jobb vállon fibulával tűzték össze), a nőkét peplosznak (henger alakú lepelruha, melyet mindkét vállon összetűztek) hívták. A görögök alsóruhái többnyire fehér lenvászonból készültek. A felsőruhák alapszíne lehetett fehér, melyre geometrikus mintájú szegélydíszt hímeztek, de készültek színes gyapjú ruhák zöld, bíbor, lila, sárga és skarlátvörös színben. A férfiak és a nők is göndörítették a hajukat és a férfiak körében divatos volt a körszakáll.
Férfi khiton, khlaina és női khiton
A férfiaknak 3 különböző viselete volt, mely a rangot is jelezte. A munkások és a rabszolgák exomi-t viseltek, mely a bal vállon egy csattal összefogott és a derékon összekötött rövid gyapjúruha volt. A khiton a falusiak öltözete volt, illetve a katonák is ezt vették a páncél alá. Ez egy térd fölött érő, ujjatlan ruha volt, melyet derékon egyszer megkötöttek. A polgárság hümationt viselt, melyet általában a khitonra vettek fel, de viselték magában is egyetlen ruhadarabként. A hümation egy nagy hosszúkás szövetdarab volt, melynek az egyik csücskét a bal vállon átvetve, bal kezükkel megfogtak, aztán hátul úgy húzták végig, hogy a jobb oldalt egészen eltakarja.
Exomis, Peplos és Humation
A nők khitont viseltek. A dór khiton jellemzője, hogy a téglalap alakú anyagot nem varrták össze, hanem a test magasságánál hosszabb anyagot a felső részén derékig visszahajtották, majd a duplán hajtott anyagot a vállakon összetűzték. Az ion khiton bővebb, mint a dór, így nemcsak a vállukon, hanem a felső karjukon is összekapcsolták több helyen. Mivel nagyon bő volt, a mell alatt összekötötték. Gyakran a derékon is megkötötték, és az öv fölé magasra felhúzva buggyosra alakították, ezt nevezték diplodionnak. A nők is viseltek hümationt, de ők nem csak a jobb vállon köthették meg, hanem a fejükre is teríthették, és így burkolták be felső testüket. Nyilvános helyen az illem szerint a nőknek a hümationba kellett a kezüket rejteni.
Diplodion
Womens’s Room – Ógörög ihletésű saruk, szandálok
Manapság is rengeteg tervezőt ihletnek meg az ókori görög ruhák,
nagy részt esküvői ruha tervezőket, így meg is mutatok 1-2 nagyon szép darabot:
Rosa Clara esküvői ruhacsodák
Oscar de La Renta és Emilio Ungaro klasszikus ihletésű ruhái
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: