Kedves Olvasóim!
Az én esküvőm májusban volt, de előtte
már volt alkalmunk vendégként több remek
kézfogón is részt venni – igen, ez most egy ilyen időszak
pont, mindenki lediplomázott, többé-kevésbé megtalálta
a helyét, esetleg egy kicsit már spórolt is, egy
kicsit megnyugodott, hogy túlélte a (igen, mostmár látjuk! 🙂 )
jelentősen bulisabb oktatási rendszerből való,
jó esetben pályaképességet igazoló okirattal kísért kizuhanást.
… és ilyenkor ránézünk arra, aki velünk
együtt vette a zökkenőket, ha nem is mindig zökkenőmentesen,
és felmerül a gondolat, hogy egyrészt megérdemelné
ez a szegény, aki oly kitartóan bátorított minket, hogy igeeen,
le fogsz vizsgázni, meglesz a diplomád, jól fog sikerülni
az az állásinterjú, nem baj kicsim, van keksz meg nutella,
hogy hivatalosan is főzzünk rá egy életen át,
meg már amúgyis.. jöhetne valami új és izgalmas!
És ha ezt a zizit a másik is érzi, és egy szép
napon előkerül a dobozka, benne a gyűrűvel, akkor már
senki sem óv meg minket attól, hogy elkezdjünk
esküvőt szervezni. 🙂 Őrült egy vállalkozás, én mondom.
Nálunk a szervezés viszonylag egyszerűen és átlagosan
zajlott – nem több, mint fél év alatt sikerült
körülbelül három-négy konkrét esküvőt megszervezni papíron,
majd ráébredni, hogy az úgy valamiért mégsem jó.
Kérdés volt minden, és kemény döntések sorozata…
De aztán eljutottunk a kicsit lazább és kellemesebb
részletekhez is: például mit kérjünk nászajándékba?
Én, mivel rögtönzött háztartásunk még mindig inkább a
nyolc négyzetméteres koliszobát idézte, csupa praktikus
és szépséges konyhai kütyüről álmodtam.
Leendő, de időtlen idők óta porcelánmániákus uram pedig
leszögezte, hogy csakis porcelánt, de leginkább
körpecsétes antik Zsolnay-t. 🙂
Önmagában azt, hogy kérjünk szép porcelánt,
én is egy vonzó ötletnek tartottam, így
keresve a közös keresztmetszetet
/ modern, praktikus, különleges, de nem egy autó ára… 🙂 /,
elkezdtünk nézelődni.
Akármennyire szerelmem, a magyar porcelánmárkák közt
nem igazán volt olyan, amire azt mondtam volna,
hogy egy fiatalosan rögtönzött lakásba is maradéktalanul el
tudnám képzelni, így sajnos nem vetettük fel
az ötletet a meghívottaknak.
Kérdéseinkre végül pár hete megtaláltuk
itthon is a világhírű választ –
nekünk mászajándékba már nem,
de Nektek mindenképpen ajánlom,
ha ilyesmire vadásztok, akár saját részre,
akár kedves rokonnak, barátnak,
a Rosenthal porcelánokat, a legszélesebb termékpalettával
Magyarországon a Párisi Galéria és Művészeti Szalon vitrinjeiben.
Mit érdemes dióhájban tudni a márkáról?
“A Rosenthal története 1879-ben kezdődött, Németországban.
Philipp Rosenthal ekkor alapította meg porcelánfestő vállalkozását
Selb mellett, az Erkersreuth kastélyban.
A vállalkozás hamar magára vonta a közönség
érdeklődését friss, újító termékeivel.
A manufaktúra első, átütő sikerét 1886-ban érte el.
Öt év múlva már nem csak festették, de gyártották is a porcelánt.
1900-ban a Rosenthal már jelen volt a párizsi világkiállításon.
Fennállásának 50. évfordulóján a Rosenthal
már 7000 alkalmazottat foglalkoztatott,
és termékeit már világszerte árulták.
Az alapító fia, Philip, méltó örökösként folytatta az innovációt,
és a Rosenthal sikere töretlenül folytatódott.
Philip 1961-ben létrehozta a Studio Line brandet.
A porcelánok ekkor már automatizált gépsorokról
kerültek az üzletekbe, egyenletes, magas minőségben.
Az új termékek tervezéséhez ismert
designereket és művészeket kért fel:
a termékcsalád darabjai azóta
Walter Gropiustól Patricia Urquioláig
több, mint 150 világhírű tervező kézjegyét viselik magukon.”*
Ha időtök engedi, érdemes elsétálni az Andrássy útra, és
személyesen is megnézegetni… funkcionálisak, modernek, minőségiek,
különlegesek, lenyűgözően sokfélék,
narratívak vagy épp minimalisták, fúúú, én minden második szervízt
haza tudnám vinni!!! 🙂
Még több a hazai legszínesebb Rosenthal kínálatról:
www.facebook.com/pages/Párisi-Galéria-és-Művészeti-Szalon
www.parisigaleria.hu
* http://www.parisigaleria.hu/hir/rosenthal-porcelan-a-parisi-galeriaban
MissAlqimia 2013
