Kedves Olvasóim!

Kissé zavarban vagyok, valahogy annyi kezdő sor és
gondolat kívánkozik e hosszú idő óta első bejegyzés elejére,
hogy csak ülök bambán a monitor előtt 5 perce,
pedig, mint tudjuk, kisbabával minden perc ajándék –
vele is, meg amikor alszik, az is… 🙂

Talán mégis az kívánkozik most ide, hogy ez az első
poszt, amit tollal és füzetbe írtam, a szüleim házában – egy
különösen nyűgös
délutánon ugyanis kislányom csak mellettem volt
hajlandó elaludni – és, ugye, mi sem örülnénk, ha
egyszer csak a konyhakövön ébrednénk, vagy éjszaka
eltűnne mellőlünk a párunk vagy az ágyneműnk,
tehát Olívia joggal várja el tőlem azt a következetességet,
hogy ha mellettem aludt el, ott is ébredjen, így esélyem sem
volt leosonni a laptophoz,
de a régóta cikázó gondolatok és a blogolás hiánya
ott dübörögtek bennem, így féloldalra hengeredve levadásztam
egy réges-régi noteszt lányszobám polcáról, és
elkezdtem kézírással összeszedni csapongó gondolataimat.

Megfogadtam, hogy nem leszek babablog, mert az én lányom
mosolya, nyűgösebb vagy vidámabb napjai őszintén
szólva nagy eséllyel csak engem és a családomat hozzák lázba.
De van, ami nem tud nem változni-
a helyzet pedig az, hogy ez innentől egy anyablog – mert én anya
lettem, és ez a tény életem elkülöníthetetlen része –
minden lélegzetvételemmel az vagyok és az is maradok.

Mindig  meg tud lepni, és nem a jó értelemben,
hogy tudják anyukák egymást tépni különböző
fórumokon, vajon rossz anya-e az, aki ad a
külsejére is, vajon elveszi-e ezzel az időt a
gyerekétől, és vajon milyen nő-képet
közvetít az az anyuka, aki a családra hivatkozva
teljesen elhanyagolja magát?
Én a magam részéről ezt csak a gyermek oldaláról
tudom nézni, aki valaha én voltam:
Imádtam anyukámat öltöztetni, szerintem nála
sokkal jobban örültem, ha kapott egy új parfümöt
vagy szemfestéket, és volt egy nagyon csinos
magassarkú szandálja, amit csak a kedvemért vett fel,
ugyanis ő sokkal inkább tartozott a lezser, sportos,
természetes szépségek közé, ellentétben velem,
aki töpörtyű kora óta bolondja mindenféle női rafinériáknak. 🙂
Szóval, az biztos, hogy bennem egy csipet kárt
sem okozott, hogy ő néha kiöltözött, így, az arányokra
természetesen ügyelve, mindenkit csak biztatok – azzal az
evidenciával meg nem is foglalkoznék, hogy nyilván a
gyermekünk az első, a második, és a harmadik is, és
senki emberfiának nem akkor jut eszébe, hogy melyik lenne
a legjobb alapozó, amikor sír a babája.

Tehát, az öltözködésről fogok írni – és mégsem.
Az öltözködésről, de jelen élethelyzetem tükrében,
ami gyanítom, sokaknak igen ismerős lesz. 😉
Egy lassan 3 hónapos, tüneményes kislány nagyon
büszke, ám kellőképpen időhiányos anyukájaként
immáron teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy
azért éri meg egyszer-egyszer (baba előtt!) sok időt rászánni
ruhatárunk megfelelő felépítésére, hogy utána szinte
egyáltalán ne kelljen! 🙂
Mert, ugye, az első, amit egy magára adó és öltözködni
szerető nő megfogad, amikor szárba szökik elméjében
az anyaság gondolata, hogy na nem, ő aztán tutira nem lesz
az a bizonyos leharcolt anyuka.
És hát, a képletben általában szerepel egy férfi is,
akinek azért még szeretnénk tetszeni.
… majd telik az idő, megjelenik a két kék csík,
indul a buli, ami megváltoztatja az egész életünket,
beleértve ezen gondolatokat is.

Másik esélyes beköszönő gondolatom az lett volna,
hogy rendszeresen füttyenteni lenne kedvem, mennyi csinos, viruló
kismamát és gyönyörű, jól öltözött anyukát látok.
Ma már, ha van rá igényünk, viszonylag könnyű
csinos kismamának lenni, a pocakruha-kínálat is elég
széles, bár bevallom, én mindössze egyetlen darab
kifejezetten terhesfarmert vettem, egy klasszikus sötétkék
szűk darabot, amit azóta is hordok, annyira kényelmes,
az összes többi holmim sztreccs anyagú vagy empire
szabású, normál darab volt, tehát a hagyományos
női divat is sokban kedvez a boldogságpocakosoknak.
És ami a fő: van rá IDŐ.
!!!

A valóság azonban, amikor berobban életünkbe
szerelmetes csemeténk, hajh…!
Reggeli készülődés, mint olyan, hetekre, sőt, hónapokra eltűnik.
Volt olyan nap, amikor nem sikerült lecserélni a
pizsama-nadrágomat, de szintén babázó legjobb
barátnőm megnyugtatott, hogy neki se. 🙂
Volt, amikor ezt éreztem a nap teljesítményének.
Mármint, hogy volt időm lecserélni.
Aztán bevezettem a
jelszót, hogy mindegy, csak tiszta legyek. 🙂

A többi… Hiúság vására?
Valahol igen.
De mindeközben meg szeretném,
ha a külső a belsőt tükrözné, és nem (csak) a lestrapált zombit
látná a világ, hanem egy boldog anyukát is.
Furcsamód úgy gondolom, ezzel valahol Olíviának is
tartozom, hogy majd a fotókat nézegetve, vagy később
velem sétálva büszkének érezze magát –
de legalábbis ne legyek neki majd annyira ciki! 🙂

Azt, hogy idén nyáron milyen trendek hódítanak,
most legalább annyira nem tudom, mint hogy
hogyan kell kiszámolni égitestek mozgási sebességét,
a napi hipphopp öltözködésben viszont nagy segítségemre van három
apró trükk, három stílus, amelyek, bár meglehetősen eltérőek,
igazán nyári hangulatot árasztanak, és nagyon egyszerűen
lehet velük reggel bánni a tükör előtt –
most TÉNYLEG elhihetitek nekem, hogy öt perc alatt is
fel lehet öltözni viszonylag összerakottan. 🙂

1. HELLO, SAILOR!
avagy a vitorlás stílus

Chanel, Cote d’Azur, drága hajók, nehéz parfümök, fehér vitorlák,
sötétkék tenger, fülledt éjszakák és sós, kagylószagú szél…
Éles kontrasztok, tiszta színek és nem-színek (fekete, fehér),
letisztultság, geometria, minőség, egyszerűség, elegancia.
Időtlen, neutrális öltözet.
A totális nyári jolly joker, ha egy kis hanyag eleganciára
vágyunk, túlbonyolítás nélkül.

2. TUSCAN SUMMER
avagy a mediterrán stílus

Levendulamezők Provance-ban, fehérre vakolt házak
a görög tenger partján, csigavonalak egy etruszk romon,
cédrusok, borok gyantás illata…
Hímzések, gézanyagok, lenvászon, finom részletek, kézi csipke
betétek, fonott bőrök, aprólékos minták,
részletgazdag, rafinált, kézműves, természetesség.
A kidolgozottság miatt rögtön olyan hatást kelt, mintha nagyon sokat
foglalkoztunk volna a szett összeállításával.

3. NEON LIGHTS
avagy a strandstílus

Azok a színek, amiket sosem vennénk fel
máskor, annyira nyár után kiáltanak.
A medence hűse, koktélok ezer színe,
vidám gyereksereg tarka fürdőruhákban…
Élénk színek diadal, friss, vidám, magabiztos,
frissesség, energia, életöröm, citromzöld, égszínkék, kanárisárga…
Azonnal hozzáadnak még 3 órát az éjszakai
alvásmennyiségünkhöz! 🙂
***
Mindez természetesen csak egy kedves, és ártalmatlan női játék.
Ami igazán megszépít minden anyukát,
függetlenül stílustól, trükköktől,
az a mosoly, amellyel a gyermekére néz.
Mert mostmár így nézem a nőket – mint anyatársakat.
És ez minden eddiginél izgalmasabb nézőpont! 😉

MissAlqimia 2014

Csatlakozz a blog olvasói közösségéhez a facebookon!
https://www.facebook.com/MissAlqimia

Képek: Saját fotók