Kedves Olvasóim!
Amanda barátnőmmel gyakran viccelődtünk azon,
amikor gyerekeknek tartottunk workshopokat,
hogy mennyivel jobban járnánk, ha a szülőknek tartanánk.
Tényleg volt ebben egy kis gonoszkodás, mert a
képlet olyan gyakori és olyan tipikus volt:
adott egy izgő-mozgó gyerkőc, akit nem köt le az
ékszerekkel pepecselés, sokkal inkább rohangálna a
füvön, és adott az anyukája, aki se lát, se hall, és
már a harmadik karkötőt csinálja őrült vehemenciával,
mikor az elején szóltunk, hogy a program gyerekeknek van,
és mindenki egyet készíthet.
Kedves hölgyeim, ezennel megkövetem magam!
(Amanda nevében nem nyilatkozhatok, de szerintem
jót derül most rajtam… 🙂 )
Olívia még csak 3 hónapos, de már nem bírja, ha én megállok,
mondjuk, kirakatot nézni.
Nem a kirakat miatt, sokkal prózaibb okok is sírásra késztetik,
például a zöldséges vagy a posta.
Érdekes, a hentesekre mindig mosolyog, én lányom,
tudja, hogyha férfi, és még finom sütnivaló hús
is mindig van nála, azzal érdemes kokettálni… 🙂
De a fő baj, hogy nem zötyög a babakocsi.
Olívia egy piros lámpánál is kikéri magának, hogy
megállt az autó, de már akkor is méltatlankodik, ha csak lassítunk.
Sajnos kislányom sebességmániás, szerintem
Sebastian Vettel lenne számára az ideális babysitter.
Szóval, esélyes, hogy évek múlva én is majd azon
anyukák táborát gazdagítom, akik mohón vetik rá
magukat egy kis l’art pour l’art gyöngyfűzésre,
és titkon ujjonganak, hogy vééégre
nyugiban lehet ülni egy fél órácskát
(ameddig apa rohangál a kölökkel a pázsiton…). 😀
A harisnyaékszer egy nagyon hálás műfaj-
egyrészt, minél drágább volt a szentségelések
közepette kilyukadt harisnya, annál szebb ékszer
készül majd belőle.
Kifejezetten különleges darabok születnek például
színes, mintás, ezüstszálas példányokból.
Másrészt, a technika nagyon egyszerű, és
egy guriga megfelelő színű cérnán
vagy hímzőfonalon és egy ollón kívül
az égegyadta világon semmi nem kell hozzá.
Fel lehet használni továbbá bármilyen kis
maradék gyöngyöt, gombot, bogyót és bigyót is,
én a végén összegyűrt alufólia-labdacsokkal és
kis maradék fonalgurigákkal is próbálkoztam.
Mivel azonban a worshopokra ipari mennyiségű
harisnyába kötözhető izé kellett, ezt úgy oldottam meg,
hogy mondjuk filmnézés közben levegőre száradó
gyurmából kicsi, de változó méretű
golyóbisokat gyúrtam, majd amikor ezek
teljesen megszáradtak, a többségét lefújtam
ezüstszínű akrilspray-jel.
Lásd a fotókon: sárga dobozban.
(Természetesen bármilyen más színnel is lehet).
Aztán, a bogyót jól beszorítjuk a harisnyába, és
fonallal több “rétegben” szorosan megkötjük,
mintha egy felfújt lufit kötnénk meg.
A másik verzió, hogy teljes hosszában
használjuk a harisnya szárát, és minden belerakott
gyöngy vagy gomb után kötünk egy csomót
az anyagon – a nyakláncok például így készültek.
Aztán, lehet még variálni azzal,
ami a sietős gyerekek ötlete volt,
(a sebesség és a kreativitás szorzata általában
nagy fejlesztéseket eredményez!)
hogy kössünk egy darabba több bogyót, így is elég
érdekes ékszerek születtek.
Aztán, a végére eljutottunk oda is,
hogy igazából nem is feltétlenül kell
a harisnya, elég bármilyen rugalmas és
alkalmas anyag, vagy akár egy izgalmasabb
(és lehetőleg nem büdös!) zokni,
így készültek a lenti fotón is látható gyűrűk.
Ezt a workshopot 2010 óta sok helyen tartottam már
a DEMO (Design-és egészségtábor) keretein belül –
nyári táborokban, a Közlekedési Múzeum és a
Nemzeti Múzeum kiemelt eseményein, ezek
a fotók pedig az egyik WAMP!-on készültek,
ahol egészen fergeteges hangulat alakult ki
Amandával, velem, és a tervező szülőkkel piacozó gyerekekkel együtt.
Mert a legjobb benne – és szóltam előre, hogy
anyablog lettem! 🙂 – hogy a gyerekek nagyon élvezik,
sikerélményt ad az egyszerűsége, és
az a tudat, hogy otthon is meg lehet csinálni,
Bár szeretnék sokkal többet tenni a környezetvédelemért,
én magam nem vagyok ebben iskolapélda, bevallom,
ékszer kapcsán erre gondolok utolsóként:
hogy újra felhasználtunk valamit, amit egyébként kidobtunk volna! 😉
MissAlqimia 2014
Csatlakozz a blog olvasói közösségéhez a facebookon!
https://www.facebook.com/MissAlqimia
Képek: Saját fotók
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: