Kedves Olvasóim!

Czok Ildi ékszerei lenyűgöznek. 
Hiába gondolkodom napok óta, nem tudok kitalálni
valósabb kezdősort ennél.
Elképesztően tiszta gondolat és technikai alap,
brilliáns játék színekkel, sőt, fényekkel,
bárki megtalálhatja a kedvére való kompozíciót,
de aki viseli, nos… az már nem akárki.

Fonalakat, zsinórokat tekergetni, csavargatni –
ez szinte mindannyiunk egyik első, gyermeki élménye a textíliával,
mint anyaggal, s annak “megmunkálásával” kapcsolatban,
de a Ildi olyan inspirációs erőtérbe helyezi kész
darabjait, olyan vitathatatlanul szintézise az
ékszere az általa megjelenített képi világnak, hogy
ettől a tárgy messze túllép önmagán.
Nem nyakékeket és fülbevalókat viselünk többé,
hanem hangulatokat, dallamokat, emlékeket és vágyakat.
Ettől lesz az, amit csinál, valami nagyon-nagyon különleges.

Ehhez az összetett és nagyon finom arányban
tudatosan és spontán ösztönösséggel felépített
képmezőhöz már először is úgy éreztem,
talán nem egy klasszikus életút-interjú a legjobb választás.
Amikor felvettem a kapcsolatot Ildivel, és felkészülve
a posztra, elolvastam a róla megjelent bemutató cikkeket,
egyre erősebbé vált az az érzésem, hogy felesleges
lenne megismételnünk itt a különféle életrajzi adatokat.
Ekkor jutott eszembe, amit a legokosabb férfi
mondott, akit ismerek: maga Hercule Poirot. 🙂

Poirot tézise, ami magától értetődően minden
megoldott ügyével bizonyítást nyert, hogy aki
beszél, az előbb-utóbb elárulja magát.
Akkor is, ha hazudik, sőt, a hazugsággal talán
jobban is, mint amikor őszinte.
Az, amit mondunk, az, amikor mondjuk, és az,
ahogyan mondjuk, akkor is sokmindent elárul rólunk,
ha rejtőzködni szeretnénk a szavaink mögé.
Ezért én, kevésbé leleplező és a legkevésbé sem
kriminalisztikai szándékkel, kulcsszavakkal
bombáztam Ildit, és kértem, meséljen egy kicsit,
miről mi jut eszébe, így mutatkozik be ő most a blogon –
közvetve, de közvetlenül.

Mézeskalács

“A nagyobbik kislányom, Eszter, pici korában elég rossz evő volt,
de a mézeskalácsot mindig szívesen megette.
Ezért nálunk nem csak karácsonykor volt mézeskalácssütés,
hanem gyakran hetente.
Később úgy próbáltam megszerettetni vele a pogácsát,
hogy mézeskalácsformákkal szaggattam pillangó, szívecske és nyuszi alakúra.”

Tengeri sün

“Egyszer Görögországban volt szerencsém találkozni eggyel.
Fájdalmas élmény volt.
Manapság viszont egyik legnagyobb boldogság számomra
úszószemüvegben lebegni a tengerben,
és felhozni a fenékről a sünök meszes vázát.
Igazi kincsvadászat!”

Kávéillat

“Na, ez az, ami hidegen hagy.
Kávét sosem iszom, gyógytea viszont minden mennyiségben jöhet.
A kisebbik kislányom, Sári, 7 évesen már nagyon jól ismeri a füveket,
a mamámmal együtt járják az erdőt és begyűjtenek minden ehetőt, ihatót.”

 Szemfesték

“Sosem maradhat el!”

Varródoboz

“Hívjuk inkább fonalas doboznak. Van belőle vagy húsz darab ládaméretű.”

Sötétség

“Kicsi koromban féltem tőle, utáltam az éjszakai túrákat.
Pár éve aztán egyszer úgy alakult, hogy
későn értünk fel a Rám-szakadék tetejére,
és esti sötétben kellett lesétálnunk a Lukács-árok mentén,
na, ezt már élveztem, különösen az után, hogy hazaértünk.”

Szélcsengő

“Szeretem a hangját.
Nagyanyóék elvarázsolt, dömösi erdei házában is volt egy,
a hangja máig itt cseng a fülemben.”

Mesekönyv

“Nagyon sok van, imádok a gyerekeimnek felolvasni.
Mostanában a kedvencek: Csoda és Kósza, Rumini összes,
Harry Potter összes, Az elvarázsolt egérkisasszony Bálint Ágnestől,  
A sötétben látó tündér, Mach és Sebesztova az iskolában
(fergeteges cseh humor gyerekeknek).”

Vonatjegy

“Nem vezetek, ezért sokat járunk vonattal.
A Duna-kanyarban, Dömösön van egy kis házunk a Rám-szakadékhoz közel.
Nagymarosnál szoktunk leszállni a vonatról, onnan hajóval,
vagyis komppal megyünk át Visegrádra.
Ez így együtt minden alkalommal olyan, mint egy nagy nyaralás.”

Rémtörténet

“Harry Potter van most az eszemben,
Eszter lányom miatt olvastam el.
Meglepődtem, hogy mennyire jó, gazdag, filozofikus,
bölcs, modern, szóval nagyon tetszett.
Különösen az ötödik könyv, amelyben Umbridge megjelenésével
a diktatúra kiépítését követhetjük nyomon.
Hátborzongató és hiteles. A könyv alapján készült filmek viszont
szörnyű, buta, leegyszerűsített darabok, amelyben csak
az effekt és a rémtörténet számít.”

Gyertyafény

“Ági barátnőm, aki hebraisztikával foglalkozik,
amikor Amerikából hazajön, néha nálunk ünnepli a sábeszt.
Ezek kapcsán jöttem rá, hogy a vallásoknak milyen erős
a mentálhigiénés funkciója.”

Levendula

“Nagyon szeretem, egyik ékszeremet ez a szín,
illetve a nagy francia levendulamezők inspirálták.”

Vihar

“Nagyapám mindig kiment az esőbe megázni,
és ez valahogy bennem is megvan, nem félek az esőtől.
Egyszer egy hatalmas nyári vihar a játszótéren ért minket,
bevonultunk a fedett homokozóba, de oda is befolyt az eső.
Esztikének mondtam, hogy építsen csatornákat
a homokozóban a víz elvezetésére.
Na, ez volt az egyik legjobb játszóterezésünk.”

Tűsarkú cipellő

“Ha tűsarkút nem is, magas sarkú cipőt, csizmát szívesen viselek.”

*
MissAlqimia 2014

Csatlakozz a blog olvasói közösségéhez a facebookon!
MISSALQIMIA.FACE

Még több a CZOLORI by CZOK ILDI ékszerekről:

CZOKILDI.COM

CZOKILDI.FACE