Gyuris Róbert // Anyagtechnikai Kísérletek I. 

Kedves Olvasóim!

Minden kezdet merész.
Épp ezért, megérdemli az elismerést és a bátorítást.
Részemről, konstruktív mottóként ezzel a
mondattal kezdeném és zárnám is az első
pécsi Design Hét kapcsán látott és hallott élményeket.

Gyuris Róbert // Anyagtechnikai Kísérletek II. 

Amikor a kezembe vettem a programokat,
résztvevőket bemutató kis szórólapot, melyből
kiderült számomra, hogy végre lesz Pécsett is
Design Hét, felcsillant a szemem.
Bevallom, nagyon hiányzik nekem a budapesti,
a pörgés, a pezsgés, az inspiráció,
a szakmai – és a létező legbüszkébben írhatom –
sok ponton egyben baráti közeg is.

Boleman Bence munkái

Természetesen, egy akkor 5 hónapos
babalánnyal álmodni sem mertem olyat, hogy egy
késő este 6 órai megnyitón, esetleg egy pár órás
workshopon részt tudok venni, így a szűk
keresztmetszetet a korábbi ismeretségeim, élményeim,
továbbá a Nádor Galéria és
a NICK Kortárs Művészeti Galéria alkotta, előbbiben
a hét nyitókiállítása, utóbbiban a beton ezer arcát
bemutató tárlat volt megtekinthető.
Meglátogattam egy-két héttel előtte Gajcsi Blanka varázslatos
műhelyét is – de legyen ez egy másik poszt témája. 🙂

Gránitz Dóra munkái

A Nádor Galéria tere két részre oszlott – 
az egyikben a Pécsi Tudományegyetem 
Művészeti Karának hallgatói munkáiból 
láthattunk egy válogatást, ami igazán 
kellemesre sikeredett – jó ízű, jó hangulatú,
sok finomságot hordozó, erőlködés nélküli, 
az anyag valós tulajdonságaira építő tárgyak, 
érdekes megoldásokkal és részletképzésekkel. 

Pálinkás Dominika munkái

A némiképp ipari, loft-hangulatú, 
kopár tér még kifejezetten jót is tett, 
érdekes kontrasztot adott a lágy 
vonalvezetésű, huncut pöttyös porcelánoknak, 
finom kis tálkáknak, csészéknek és kannáknak, 
de nem volt idegen a többnyire a járófelülettel 
egy síkban elhelyezett nagyobb kerámia-tárgyak 
monumentálisabb térfoglalásától sem. 

Csikós Kitti munkái

A kiállítás másik fele, mely térben is 
elkülönült, számomra jóval zavarosabb volt,
bár az igény és a szándék  látszott a kiállított alkotások 
valamiféle elkülönítésére, tematizálására
az összkép picit kusza lett, 
amit nagyon sajnáltam, mert sokkal több 
érték volt ezen a tárlaton, mint amennyire sikerült
megteremteni a szemet vezető harmóniát. 

All in 3D! // RPT Innoteq bemutató darabjai

Egy ilyen jellegű kiállításban alapvetően kicsi a
jelentősége a verbális kommunikációnak –
van a megnyitó, amikor beszélnek, vannak
a kiállított tárgyakról, kiállító alkotókról 
informáló kis táblák, és olykor megjelenik 
egy vetítés is, ahol részletesebben is tájékozódhatnak 
a kiállítás hátteréről a látogatók. 
De ezek a megnyilvánulások teljesen másodrangúak 
a látvánnyal szemben, amely ha kontrasztos is,
meg kell engedje az egyéni érvényesülést. 

All in 3D! // RPT Innoteq bemutató darabjai

Ezen felül azonban sok, számomra érdekes, szép
és figyelemre méltó dologgal találkoztam, 
ahogy ez a zanzásított képanyag is 
mutatja – Gajcsi Blanka ezúttal sem okozott csalódást
organikus-absztrakt ékszerkölteményeivel,
sem a Csoko-Láda által bemutatott csokoládé-csomagolások
finoman cizellált motívumaival és pécsi mementóival,
régi ismerősként köszönthettem a Nosiboo-t, mint 
az egyik legszerethetőbb hazai tervezést ( Co&Co), 
(bár az sem derült ki, hogy a Nagy Falu csemegéiből
miért pont és miért csak…?), és az RPT Innoteq jóvoltából izgatottan
tapogattam végig, mire képes már a 3D nyomtatás…
(…avagy ne is emlékezzek rá, hány éjszakát töltöttem el a
tárgymodelljeim kifűrészelésével, reszelésével, csiszolásával,
alapozásával és festésével… 😀 )

All in 3D! // RPT Innoteq bemutató darabjai

Másik benyomásom kezdetben az volt, hogy bár egy első 
rendezvénybe (nyilván, ha a koncepció világos 
és egyértelmű, akkor a későbbiekben is) belefér, 
hogy, miként a való életben,összecsúszik kicsit a képzőművészet
az iparművészettel meg a gasztronómiával,
a különféle alkalmazott technikákkal és 
élményteremtő egységekkel, de mindezt bezsúfolni
a “design” hívószava alá  hosszú távon talán egy kicsit elviszi a fókuszt.

Világítás a NICK-ben

Ezzel kapcsolatban azonban hamar megkövettem
magam, elnézve a rendezvény oldalán, milyen
klassz hangulat árad az interaktív eseményeket
megörökítő fényképekből.
Végső soron az egyetlen, ami igazán zavart,
hogy a város leg-design-orientáltabb
és kiemelten színvonalas ékszergalériáját, az Ezüstlázat
miért is kerestem hiába a szórólapon?
(Költői kérdés, és biztosan megvan az oka, de bosszantott, na.)

Leits Miklós // Ovalit lámpa

Egyöntetű hívószava, a beton kapcsán a
NICK kiállítása sokkal harmonikusabb képet mutatott.
A beton, mint anyag “felnemesítése”, alkalmazott művészeti szférába,
emelése már trendszerűen zajlik évek óta a design területén,
egyik legismertebb és legprogresszívebb
zászlóvivői, az Ivanka Design tollából is látható
volt pár ötletes tárgy és inspiráló hangulat. 

Leits Miklós // Ovalit lámpa

(OFF, de érdekes emlék, hogy évekkel ezelőtt még 
hallgatóként én is terveztem és kiviteleztem
közreműködésükkel egy beton pezsgőtartó kelyhet, melynek 
végül valódi indok és lelkesedés hiányában
nem lett utóélete – tartok tőle, nekem sem
a beton a nagy szerelem, de igazán élveztem,
hogy kipróbálhattam egy alkotói karakteremtől
ennyire eltérő habitusú anyagot, és együtt dolgozhattam velük.)

Ezüst Ékszerek // Gajcsi Blanka

Kifejezetten tetszettek Gyuris Róbert 
alkotásai, melyek olyan magától 
értetődően játszottak a betonnal, mintha
fel-felkiáltana egy-egy mű elkészültekor:
“-Nézzétek, ilyet is tud!”
Vagányság és az alkotás öröme sugárzik munkáiból. 

Ezüst Ékszerek // Gajcsi Blanka

Az ékszereket, meglepő módon, ennyi
év után is nagyon nehéz “szakmai” szemmel
néznem, még mindig a Nő az első bennem,
aki azt keresi, kutatja, melyiket vinné haza,
melyik illik személyiségéhez és ruhatárába. 

Teimel Cintia munkái

A beton-ékszerek esetében működik
talán legerőteljesebben az anyag átemelése
egy korábban szokatlan értéktartományba,
a kivitelezhetőség határait feszegeti, ettől
pedig minden forma és szín izgalmassá, egyedivé
válik, a vitrinben ugyanúgy, mint később viselőjén.

Monge Stúdió // Ékszerek

Gyönyörűek voltak a Monge Stúdió elegáns és vidám,
letisztult geometrikus darabjai, valamint a líraibb stílust képviselő
Szövetség 39 finoman mart, erodált,
fémes és színezett felületekkel, érzékeny plasztikákkal
gazdagított ékszerei is. 

Szövetség 39 // Beton ékszerek

Bár ebben a posztban tőlem szokatlanul
megengedtem egy kis, őszintén építőnek
szánt kritikai attitűdöt, nagyon, de nagyon örültem
a pécsi Design Hétnek, és komolyan remélem,
hogy mostantól minden évben örülhetek ennek az
egyre fejlődő, színesedő és markánsabban magára találó
rendezvénynek – sőt, ki tudja, esetleg tervezőként
egyszer magam is aktív részese lehetek valamilyen formában! 🙂

Ivanka Concrete Design

*
MissAlqimia 2014

Csatlakozz a blog olvasói közösségéhez a facebookon!
MISSALQIMIA.FACE

Képek:
Saját fotók

Design Pécs a közösségi oldalon:
DESIGNPÉCS.FACE

…és a világhálón:
DESIGNPÉCS.HU